Név: Vincent Johannes Kriptons
Becenév: nincs
Kor: 20~1641
Születési idő: 369. Július 13.
Születési hely: Itália/ Róma
Nem: férfi
Család:
Apa: Johannes Kriptons
Anya: Evangeline Stanley
Faj: Nemesi vámpír
Különleges képesség: Időfagyasztás: Megtudja fagyasztani az időt. Akkor senki és semmi nem tud mozdulni csak ő. És, hogyha azt akarja, hogy minden és mindenki újra mozogjon akkor ez megtörténik. A gondolatával irányítja.
Avatar: Ian Somerhalder
Jellem: Bárkit képes megszeretni és megutálni is. Sokat mosolyog, de igazi mosolyát, csak különlegeseknek mutatja meg. Kifejezéstelen arccal szemléli a világot, nyugalma és békessége csak a felszín. Indulatai felett vasakarattal uralkodik. Minden elhatározását, véghezviszi, ha kell több évi szenvedés árán is. Ha kihozzák sodrából, dühe feltud emészteni már mit és bárkit. Tombolás közben is képes ésszerűen gondolkozni.
Kinézet: Sötét, feketés hajam kicsit le van növesztve, a szemeim világoskék, bőröm pedig akár a többieknek szinte hófehér. A 180 cm magas vagyok. Nem vagyok az a kigyúrt testalkat, de véznának sem mondanám magam. Ruhám, egy farmer, egy kissé lazább póló. Cipőm, épp a ruhához illő. Sok ruhám van, hisz az évek alatt elég sok felhalmozódott.
Életút:
Nyári este. . . A levegő fülledt és száraz. Miközben a telihold magasan táncolt a csillagos égbolttal. Édesanyám sokat vajúdott velem, de 3 óra kínkeserves szenvedés árán a világra jöttem.
Egyke gyerekként, mindenem megvolt, ami csak kellet. Szüleim szerettek és mindig a jóra neveltek. Hamar megtudtam, hogy a nemesi vámpírok közé tartozunk. Ezzel a tudattal, máshogy viszonyultam az emberek felé. Szerettem köztük lenni, de nem volt az igazi. Csábított a vérük, pedig csak 3 éves voltam. A bajok elkerülése végett, elköltözünk fel a hegyekbe.
Teltek az évek, és cseperedtem egyre idősebbé. Apámék minden baj megelőzése képpen, hozzám akartak adni, egy nemesi vámpírt. Nem mondom, megdobogtatta a szívem, de nem volt az igazi. Ébenfekete haja, hófehér bőre, mely néha pironkodott és kristályként tündöklő szemei sem voltak nekem elegek. Nekem nem egy tökéletes szépség kell. Megbeszéltük, hogy nem leszünk egymáséi. Szüleim teljesen kivoltak borulva. De ez nem érdekelt.
Amint betöltöttem a 18 életévem, eljöttem otthonról. Szüleim, még most is élnek valahol. Nagy ritka, amikor írunk egy-egy levelet. A lánnyal is tartjuk még a kapcsolatot. Férjhez ment, már 200 éve együtt vannak, és van 2 gyönyörű lányuk.
Utazásaim során sok mindent láttam, és sok helyen meg is fordultam. Sokat tudok, de számomra még mindig keveset. Sok emberrel találkoztam. A kultúrájuk is megismertem. Jelenleg már 60 éve Párizsban élek. És egy jó ideig, nem szeretnék tovább állni.
Van-e állata vagy nincs: Volt, egy leonbergi kutyája
Kezdőlap 
Regisztráció 
Hétf. Júl. 15, 2013 6:44 pm by Vendég
